Nyusziovi

 
Három hetesen a kisnyulak a nagy mennyiségű anyatej mellett már szilárd táplálékot is fogyasztanak. Fontos, hogy ebben az időszakban jó minőségű és tápanyagdús takarmánnyal etessük mind az anyát, mind a kicsinyeket. Innentől kezdve a kicsik és az anyjuk "sáskává" válnak, rengetek ételt fogyasztanak, ezért érdemes hétről hétre növelni az adagjukat. A hat hetes kisnyúl már megeszik egy felnőttnek való adagot naponta,  de megenne annál többet is. Azonban a kiegyensúlyozott és bőséges táplálással csak akkor fejlődnek szépen és gyorsan, ha megfelelő folyadékmennyiség is rendelkezésükre áll. 
Egyrészt, ha az anyának nincs elég teje, akkor a kicsik soványak lesznek és visszamaradnak a fejlődésben. Ugyanez érvényes arra is, ha később nincs a nyulak előtt elég víz, szintén étvágytalanok lesznek, ennek következtében soványak és csak nagyon lassan nőnek. 
Az egészséges kisnyúl mindig éhes és a megfelelő tej, később víz és takarmány felvételével olyan gyorsan nő, hogy napról-napra elcsodálkozok rajta, milyen nagyot nőttek.
 
Két-három hetes kortól a kisnyulak elkezdenek "nyúllá" válni. Pattogó, izgő-mozgó, rakéta meghajtású selyemgombócok lesznek, akikben semmi félelemérzet nincs, ezért ez az időszak a legjobb a szelídítés megkezdésére. Előszeretettel bújnak el, így ölünkben tartva, ruhánkkal betakarva biztonságérzetet nyújtunk neki, és közben a simogatással szokják az emberi érintést.
 
Három hetesen utánzás utján sajátítják el anyukájuktól a viselkedésmintákat. Pl. az alomra járást is ebben az időszakban kezdik megtanulni, mely folyamat lehet rövid, vagy elnyúlhat egészen 10 hetes korukig. A szag vezeti őket, az alapján mindig visszatalálnak a wc-re. A mami mutatja meg azt is, hogy mit lehet megenni. Ha anya eszi, akkor az csak jó lehet. De aztán már ők maguktól is próbálják kitalálni, hogy mi ehető, mindent megcsócsálnak ebben az életszakaszban. Nagyon fontos továbbá a közös mosdás, és még hetekig nélkülözhetetlen az összebújás és az együtt alvás.
 
A játékidőben meg van nekik engedve, hogy mászkáljanak az emberen, nem csak én, hanem néha a családtagjaim is ölbe veszik és simogatják őket. Természetesen ahhoz ragaszkodnak leginkább, akitől a kaját kapják, és aki a legtöbbet foglalkozik velük, mert az ő szaga a legismerősebb, és az ismerős szag a biztonságérzetüket erősíti. 
 
Négy hetes kortól igazi kis felfedezők, és szeretik is maguk felderíteni környezetüket. Megböködni az orrukkal mindent, megkóstolgatni a dolgokat, megkaparni és megtépni, amit lehet.
Ahogy telnek a hetek, úgy lesznek egyre önállóbbak.