Nyuszinevelés a tenyészetben és otthon

 

Az alábbiakban szeretném bemutatni a gazdiknak azt a foglalkozást, nevelést és gondozást, amelyben leendő kisnyulaik részesülnek, mielőtt az új családjukhoz költöznek. 

Majd pedig sorra venni néhány módszert, amit otthon tudnak alkalmazni a nevelődő, fejlődő, ivarosodó nyuszi nevelésében.

Minden a fedeztetéssel kezdődik...

 

A párosítások során igyekszem megtalálni és kialakítani azokat a párokat, akiknek remélhetőleg szép (a standardnak megfelelő, genetikailag jól kódolt), kedves (jó idegrendszerű, rossz szokásoktól mentes) és egészséges (erős immunrendszerű) utódaik lesznek. Ez sajnos nem mindig olyan eredményt hoz, mint amit előzőleg elgondoltam, de minden születendő alomból tanultam valamit.

A nyuszifészekben

 

Nyuszibölcsi

 
A történet úgy kezdődik, hogy a nyuszimama a vemhessége ideje alatt, vagy annak végéhez közeledve szénából, szalmából, ( és egyáltalán minden rendelkezésére álló anyagból) fészket épít a kisnyulai számára. A fészket szőrrel béleli ki és ide rejti fiókáit, akiket gondosan megtisztogat és szoptat, mielőtt szőrrel takarná, és ott hagyná őket békésen aludni a meleg védelmi műben.
A kicsik gondozása ezt követően egészen az anyjuk feladata, míg el nem érik a 2-3 hetes kort, s elő nem merészkednek a fészekből. Ezidő alatt a tenyésztő kötelessége úgy táplálni az anyát, hogy fel tudja nevelni kicsinyeit. Ilyenkor a fészket napi 1 alkalommal ellenőrizni kell ugyan, de az anya kap elsődleges figyelmet, az ő egészsége a fontos.
 
 
 

Nyusziovi

 

 

Három hetesen a kisnyulak a nagy mennyiségű anyatej mellett már szilárd táplálékot is fogyasztanak. Fontos, hogy ebben az időszakban jó minőségű és tápanyagdús takarmánnyal etessük mind az anyát, mind a kicsinyeket. Innentől kezdve a kicsik és az anyjuk "sáskává" válnak, rengetek ételt fogyasztanak, ezért érdemes hétről hétre növelni az adagjukat. A hat hetes kisnyúl már megeszik egy felnőttnek való adagot naponta,  de megenne annál többet is. Azonban a kiegyensúlyozott és bőséges táplálással csak akkor fejlődnek szépen és gyorsan, ha megfelelő folyadékmennyiség is rendelkezésükre áll. 

Egyrészt, ha az anyának nincs elég teje, akkor a kicsik soványak lesznek és visszamaradnak a fejlődésben. Ugyanez érvényes arra is, ha később nincs a nyulak előtt elég víz, szintén étvágytalanok lesznek, ennek következtében soványak és csak nagyon lassan nőnek. 

Az egészséges kisnyúl mindig éhes és a megfelelő tej, később víz és takarmány felvételével olyan gyorsan nő, hogy napról-napra elcsodálkozok rajta, milyen nagyot nőttek.

 

Két-három hetes kortól a kisnyulak elkezdenek "nyúllá" válni. Pattogó, izgő-mozgó, rakéta meghajtású selyemgombócok lesznek, akikben semmi félelemérzet nincs, ezért ez az időszak a legjobb a szelídítés megkezdésére. Előszeretettel bújnak el, így ölünkben tartva, ruhánkkal betakarva biztonságérzetet nyújtunk neki, és közben a simogatással szokják az emberi érintést.

 

Három hetesen utánzás utján sajátítják el anyukájuktól a viselkedésmintákat. Pl. az alomra járást is ebben az időszakban kezdik megtanulni, mely folyamat lehet rövid, vagy elnyúlhat egészen 10 hetes korukig. A szag vezeti őket, az alapján mindig visszatalálnak a wc-re. A mami mutatja meg azt is, hogy mit lehet megenni. Ha anya eszi, akkor az csak jó lehet. De aztán már ők maguktól is próbálják kitalálni, hogy mi ehető, mindent megcsócsálnak ebben az életszakaszban. Nagyon fontos továbbá a közös mosdás, és még hetekig nélkülözhetetlen az összebújás és az együtt alvás.

 

A játékidőben meg van nekik engedve, hogy mászkáljanak az emberen, nem csak én, hanem néha a családtagjaim is ölbe veszik és simogatják őket. Természetesen ahhoz ragaszkodnak leginkább, akitől a kaját kapják, és aki a legtöbbet foglalkozik velük, mert az ő szaga a legismerősebb, és az ismerős szag a biztonságérzetüket erősíti. 

 

Négy hetes kortól igazi kis felfedezők, és szeretik is maguk felderíteni környezetüket. Megböködni az orrukkal mindent, megkóstolgatni a dolgokat, megkaparni és megtépni, amit lehet.

Ahogy telnek a hetek, úgy lesznek egyre önállóbbak. 

 
 

 

Nyuszisuli

 

A 8 hetes nyúlgyerek már iskolásnak mondható.

És bizony nem is minden apróság kerül gazdihoz 6-8 hetesen, van akire csak később talál rá a gazdija.

De addig is sokat játszunk és mókázunk velük a tenyészetben. Ha szükséges, továbbra is tanítom nekik a szobatisztaságot.

Kézből kapnak enni finomságokat, közben simogatva vannak. Ismerkedhetnek a kezemmel. Ezt természetesen már jóval előbb elkezdjük. 8 hetesen már a bátrabbak fel is másznak a velük foglalkozó karjára, vállára, fejére... 4 hetes kortól kézbe, ölbe veszem őket, cirógatom. Mindezzel azt erősítem a nyusziban, hogy a gazdi jó dolog, és jó dolog lesz a jövőben is. Nem bánt, enni ad. A kajával gyakorlatilag ideig-óráig azonnal meg lehet váltani a kisnyúl szelídségét. (Ez nagyobb korban éppen így érvényes.)

 
 
 

Nyuszinevelés otthon

 

A Gazdikhoz legkorábban 6-8 hetes korban kerülnek a kisnyulak. Ebben az időszakban nagyon aktívak, és a többség még nem szobatiszta. Ezért elsőként a szobatisztaságot kell gyakorolni. Valamint az újonnan költözött kisnyúlnak meg kell szoknia az új helyét, ketrecét.

 

Az első napokban csak kézbe vegyük ki a ketrecből. Ezidő alatt a wc-jét ne takarítsuk, viszont a máshová kerülő pisit következetesen töröljük fel ecetes ronggyal, illetve a szétszóródott bogyókat tegyük a wc-be. 

 

Egy hét elteltével megkezdhetjük a kisnyuszi kiengedését a ketrecből, de eleinte csak a ketrec elé engedjük ki egy kis térre, majd hétről hétre növelhető a területe, valamint az idő hosszúsága, amit a ketrecen kívül tölt. Eleinte inkább csak 5-10 percekre engedjük ki akár napjában többször is. Előfordulhat, hogy elszór bogyókat, és valahova oda pisil, ezért szükséges, hogy ne egyből a teljes szobába engedjük ki, mert akkor sokkal nehezebb lesz szobatisztaságra tanítani.

 

Víz és széna mindig álljon a rendelkezésére, valamint napi 1-2 alkalommal kapjon tápot az esti és/vagy reggeli órákban. Lehetőleg minidg fix időpont(ok)ban, így az időérzéke is kialalkul, és hozzászokik a dolgok időszerű működéséhez.

 

A kamasz kor...

Hát senkit nem akarok elkeseríteni, de néhány nyuszival kemény időszak az ivarosodás. Viszont túlélhető az néhány hét vagy hónap, amíg a nyuszkó hormonháztartása átalakul, kialakul.

A kamsz kor legjellemzőbb tünete, hogy a nyúl makacsul nem hallgat már a szép szóra és megkezdődik a HISZTI. 

Ha a nyuszi éjszaka rágná a rácsot, akkor takarjuk le egy pléddel a ketrecét. Adjunk neki elfoglaltságot, amit tépni, kaparni, cibálni, dobálni lehet: kartondoboz, almafa ága, wc papír guriga, szalmából vagy szénából font játékok, ugyanebből készített labdák. Aztán hadd tomboljon. Meg kell próbálni nem tudomást venni a hisztijéről. Ki akar jönni? Többet akar enni? Nem! MAjd akkor jöhet ki, amikor eddig is kijöhetett a ketrecből, és akkor kap enni, amikor eddig is enni kapott. Ebben az időszakban muszály szigorúnak és következetesnek lenni, különben megszokja, hogy terrorizálhatja a családot és az van amit ő akar, akkor amikor ő akarja. De ez nem így van. A gazdi a főnök, a dominánsabb nyúl!

 

A nyuszi ivarossá vált, és megváltozott a gyermekkori személyisége.

Igen, ez könnyen előfordulhat. 

Megeshet, hogy a nyuszid területféltő lesz, ugyanis a nyúl territoriális állat, és a domináns egyedek nagyon makacsak, akaratosak és területüket óvón viselkedők tudnak lenni. Semmi gond.

Ha eddig is rendszeresen etetted kézből a tápjával, akkor azt ezután is felismeri, és oda fog hozzád menni a kajáért és a simogatásárt. A ketrecét olyankor takarítsd, amikor ő "nincs otthon", vagyis kiengedted szaladgálni, vagy betetted a karámba, kifutóba. 

Ha főnököskedne, akkor tedd a tenyeredet a buksijára és nyomd lefelé a fejét, hogy megtanulja, hogy be kell hódolnia neked. Megnyugtatlak, nem fog egyből sikerülni, ha domináns nyuszkód van. Ha nem domináns, akkor egyáltalán nem lesz vele ilyen problámád.

 

Szélsőséges esetben: (ritkán, de megesik)

Mi van akkor ha felfelé is támad, odakap a kézhez, és harapni is akar, vagy már meg is harapott?

Tedd a fazékba!

Csak vicceltem. Akkor sok-sok türelem és kitartás kell. Van az a mondás, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap. Na, nyusziknál ez úgy működik, hogyha félti a területét és önmagát tőled, akkor egy olyan óvatlan pillanatban kell elkapni a kis grabancát, amikor nem számít rá, és felemeled, az öledbe veszed, simized. Ugyanis az ilyen "nagyszájú" nyulak általában kézbe véve már nem olyan nagy legények, sőt kezesbáránnyá válnak. Ő nagyon meg fog lepődni és szuszogni, talán menekülni is akar, de ezt nem hagyjuk neki. 5-10 perc simi után elengedjük. Ezt ismételgetjük napi szinten. Közben lehet a pofijába tápot adagolni, ha elfogadja.

Ha véletlenül mégis úgy alakulna, hogy utál kézben lenni, és kapálózna és harapna érte, akkor engedd el. Annyit nem ér az egész, hogy Te össze legyél karmolva, harapva. De egyébként a menekülni vágyó nyuszikat is hozzá lehet szoktatni ahhoz, hogy kézben legyenek, csak több türelmet és kitartást igényel. Előbb-utóbb mind megszelídül. HA máshogy nem, hát majd a korral. Minél idősebbek, annál kevésbé lesznek aktívak. Valamint mivel már sokszor gyakoroltad vele a kézbe vételt, így egy idő után egyszerűen hozzászokik és a napi rutinja részévé válik. Szóval nincs para.