Tervek, projektek

Összefoglaló a 2019-es évről
 
(szerkesztés alatt) 
 
Az év vége felé közelítve mindig számba veszem az adott év tanulságait. 
Az idei év újra megtanított alázatosnak lenni, és emlékeztetőt kaptam, milyen "kicsi" vagyok, annak ellenére is, hogy én működtetem, tartom mozgásban, és alakítom a tenyészet képét. Haha... persze. Maximum csak próbálkozom, kísérletezgetem, de végső soron mindent a gének (véletlenszerű?) összeállása határoz meg, hogy a jószerencsét vagy balszerencsét már ne is említsem.
Ismét voltak szép és megható pillanataink, ahogy sok fájdalom és bosszankodás is. Az emberi tényezőről már nem szívesen beszélek. Ebben az évben is sok átverésben, hamis ígérgetésben volt részem, de akikhez végül odakerültek a nyuszijaink, mind szerető, gondoskodó gazdiknak bizonyultak. Úgyhogy köszönöm nektek, hogy a nyuszijaimból választottatok! :) 
Az év legnagyobb próbatétele a tavaszi mérgezés volt.  Többtucat kisnyulat vesztettünk el néhány nap leforgása alatt. Hetekig nem tértem magamhoz... Aztán júniusban egy addig meddőként működő párom kisnyulakkal lepett meg. Ez volt a legnagyobb ajándék, amit kaphattam a tavaszi sokk után. Ez az alom már rendben fejlődött, kívül esett a tavaszi ártalomnak, akármitől is mérgeződtek meg, mert mire minden más teszt lement, és minden mást kizártak, vége is lett az egésznek, de némi utóhatást azért hagyott hátra. 
Ennek eredményeként sok olyan kisnyulat visszatartottam, akit nem mertem gazdihoz adni, mert egy bizonyos kort elérve már nem akart rendesen fejlődni, de elpusztulni sem. Ők még ma is itt vannak. Egyelőre nem tudom, hogyan alakul a sorsuk. Mindenesetre a kiállítási szelekció sem maradt el, bár mivel a lányaim idén sokkal jobban sikerültek, így feléjük hajlottam. Azonban a szezon első felét teljes egészében kihagyom. Úgy tervezem, hogy talán januárban becsatlakozom. 
De beszéljünk a tenyésztői munkáról. Idén (a szerencsének is köszönhetően) elindíthatttam a csincsilla projektemet, amit jövőre folytatni fogok. Mogyoró és Mandula castor lányai közt lett kettő-három, akikkel szívesen dolgozom tovább. Ez mindenképpen nagy pozitívuma az évnek. A lila és a kék a tavasszal történtek miatt parkolópályára került. A kék vadas és fekete kisnyulak gyönyörűek lettek, de áldozatul estek. A krémbe ismét belevágtam, de erre a projektre is negatív kihatása volt a mérgezésnek, úgyhogy előlről kell kezdeni. Sárga fronton szintén a lányaim lettek sikeresek, így rájuk lehet majdan a jövőben építeni. A színes törpe párosítás mindmáig nem jött össze. (Szörnyűek...) A fehér rex meg ugyebár a típus és szőrminőség javításhoz van, ebből állományt nem akarok kiépíteni. Gondolom, ez összességében elég rosszul hangzik. Végigélni sem volt jobb. De amíg a felnőttek velem vannak, addig a többi nem igazán számít. Nyuszim ígyis-úgyis mindig lesz. Akkor is, ha egy nap úgy döntenék, feladom a tenyésztést. És furcsa mód, ez az egyik legmegnyugtatóbb gondolatom az évben. :) 
 
 
 

Tervek, tenyésztési programok a 2019-es évre

 

Folytatjuk,  amit eddig elkezdtünk, vagyis a négy szín tenyésztését.

Emellett két új projektbe is bele vágunk ebben az évben.

 

Mint minden évben, 2019-ben is a sárga lesz a fő profil, és terveink szerint ebből fogunk a legtöbb egyedet megtartani.

Szeretnék 1-2 új krém egyedet tenyészetem számára. Itt is nagyon fontos, hogy olyan legyen,  ami már elsőre megragad. Ha nem, akkor gazdisodnak. 

Az év elején csincsilla nyuszik megtartása mellett döntöttem. Azt szeretném, ha lépcsőfokai, fontos mérföldkövei lennének egy jövőbeni új projektemhez.

Nagyobb távlatokban egyelőre nem gondolkozom, és úgy döntöttem, idén nem veszem olyan véresen komolyan magamat. Tudatosan lesznek színkervert és színtenyésztett almok. Hivatalos regisztrálásuk most nem igazán hoz lázba.... (Haldoklónak érzem a rendszert, és ahogy az működik.) Majd esetleg, ha időközben lesz egy jól működő rendszer rá. Amúgy saját nyilvántartásunkból adjuk ki az igazolást a nyuszik számára. 

 
 
 
 

Tervek, tenyésztési programok a 2018-as évre

 

   Egy év kihagyás után a lila színnel ismét foglalkozni kezdünk. Hozzáfogunk a már régóta esedékes castor típusjavító, méretcsökkentő programba, valamint a sárga színnel továbbra is lendületesen foglalkozunk. 2018-ban a kék színtenyésztését toljuk háttérbe, egyelőre nem is bővítjük új egyeddel. A kék lányok lila párt fognak kapni. 

 

Továbbá - amennyiben még belefér az időnkbe, úgy - hobbi szinten szeretnénk foglalkozni a kék vadas, kék csincsilla, krém / pasztell és lila vadas színekkel is.

 

Két legfőbb projektünk a 2018-as évre a sárga szín javítását, tökéletesítését célzó törekvések,  valamint a lila színű törpe rexek típusjavítása és méretcsökkentése a vonalban. Minden más csak másodlagos projekt.

 

 
 
 
 

Összefoglaló a 2018-as évről

 

Az eredeti célkitűzésekből semmi sem valósult meg. 

Sok szempontból nehéz évünk volt, többször fel is akartam adni, és nagyon szimpatikus elképzelésnek tűnt felszámolni a tenyészetet. (Úristen, hányszor akartam! :O ) Aztán ahogy telt az idő úgy döntöttem inkább csak csökkentek. De a csökentés nehézkes, ha jó gazdát akarsz találni. Közben viszont több merészet is gondoltam. Szlovák nyuszikat vásároltam. Majd haza hoztam az albínó nyuszikákat, akiknek nem tudhatjuk biztosan, mit rejt a génkészlete, így csupa meglepetés lehet az utódaik színe. Szóval a jövőben adunk egy jó nagy pofont a színtenyésztésnek :D Ráadásul ugyebár nem hogy csökkent volna a létszám, még nőtt is... khm (ezen még igyekszünk változtatni). A harmadik dolog, hogy 2 éve tervezgetem azt, hogy 1-2 új és ritka színnel foglalkozzam. Feltettem magamnak a kérdést: mire várok? MÉGIS MIRE?

 
 
 
 
 

Tervek a 2017-es évre

 

   Jelenleg 2016 őszén most ott tartunk, hogy  a terveinkhez mérten eléggé nagy hely - és időhiánnyal küzdünk. Azonban ha ezek a dolgok megoldódnának, akkor jövőre megpróbálnánk önerőből kikeverni és tenyészteni egy létező, ám nagyon ritka színt. Legalábbis elkezdenénk a folyamatot, mert lehet, hogy az első már megszületik jövőre, de akár 2-3 évbe is beletelhet, mire sikerül megvalósítani ezt a projektet, és akkor is még csak néhány egyedről beszélhetünk.

 

    A 2017-es év programjaihoz még sok kérdés tisztázatlan. Még az is könnyen lehet, hogy több színről le kell mondanunk, és csak egy dologra tudunk majd koncentrálni. De az biztos, hogy a sárga keresztezésekkel tovább próbálkozunk. Továbbá kék vadas kisnyuszikat szeretnénk nyerni a párosításokból. További cél a típus javítása és a méret csökkentése lenne. Természetesen ez is több évet igénybe vevő program. Majd kiderül, hogy milyen ütemben tudunk haladni.

 

Projektjeink

 

2017-es évben induló projektek tervei:

 

1. Sárga projekt: sárga / narancs nyuszik tenyésztése kiállítási minőségben. (Aktív projekt.)

 

2. Kísérletek jó minőségű és megfelelő színű kék vadas és krém / pasztel nyuszik létrehozására másik színekből való kikeveréssel. (Aktív projekt volt, de a megvalósítását elhalasztottuk.) 

 

3. Lila vadas projekt: hiúz, de legalábbis lila vadas színű törpe rex utód szülessen a tenyészetben lehetőleg jó minőségben. (Elhalasztva.)

 

4. Méretcsökkentés a castor vérvonalban. (Elhalasztva. Új tenyésznyuszikra nyújtottunk be igényt.)

 

5. Havanna "rex" projekt: Lila törpe rex és havanna színes törpe keresztezéséből olyan kisnyulat visszatartani, akit lila rexxel keresztezve dobna havanna rexet is az utódjai közt. (Törölve!)

 

 

Összefoglaló a 2017-es évről

 

 Mint minden évnek, ennek is meg voltak a maga nehézségei, ám összességében jó évet zártunk. A babáink mindegyike gazdihoz került, megtartottuk, akiről úgy godoltuk, hogy  érdemes, és több német import nyuszival is bővítettük a tenyészet létszámát. 

 
 
 

2016-os év

 

Mi is történt ebben az évben?

2016-ban eldöntöttük, hogy hivatalos útra fogunk lépni, de a második félévben már nem regisztráltattuk magunkat. A következő év elején azonban első dolgunk volt megtenni.

A kiállítások iránt ekkor már aktívan érdeklődtünk. 

A nyulak rosszul fogytak (nem gazdisodtak), ennek eredményeként ugrott meg a tenyészállataink száma.

 
 

2014 és 2015

 

Úgy emlékszem, alapvetően nyugodt, kiegyensúlyozott évek voltak. 2014 év elején még mindig sok fekete babánk született, amit lehetetlenség volt eladni, de az év második felében ez a tendencia megfordult. 2015-ben nem ütköztem nagyobb nehézségekbe, ráadásul már aktívan csalogattak különböző egyesületekbe. Úgy éreztem, hogy elfogadnak, és ez nagyon jól esett, mégis majd 2 évig ágálltam ellene, hogy hivaatalosan is tenyésztő lehessek. Magam sem tudom már, miért? Könnyebb volt? Lehet.

 

2013

Megkezdtem egy alig ismert, népszerűtlen fajta tenyésztését, ami ráadásul hozta magával az addig ismeretlen "tenyésztővel" / "szaporítóval" járó hozadékokat és nehézségeket. A tapasztalatlanságról már nem is szólva...

 

 
 

A semmiből kezdtem, és a fajta iránti "szerelem" tartotta életben.